A Magyar Királyi Posta 884. sz. Távbeszélő-jegy típusai

A Magyar Királyi Posta 884. sz. nyomtatványa („Távbeszélő-jegy magán-beszélgetésre”) olyan állami postai űrlap volt, amelyen a nyomdai eredetet és a megrendelési adatokat minden esetben feltüntették. Ennek köszönhetően a fennmaradt példányok hátlapjai nyomdai szempontból jól elkülöníthetők.
A jelen közlés hét, egymástól nyomdailag eltérő hátlap rövid bemutatását tartalmazza. Nem állíthatjuk, hogy ezek a változatok a teljes tipológiát lefedik; sőt biztosan további változatok létezése valószínűsíthető.
Az egyes nyomdákon belüli szedési változatok részletes vizsgálatához jelenleg nem áll rendelkezésemre elegendő mennyiségű anyag. Bár a távbeszélő-jegyek nem tartoznak a kifejezetten ritka postai nyomtatványok közé, fennmaradt példányszámuk korlátozott, így a nyomdák közötti eltérések mélyebb elemzéséhez további darabokra lenne szükség.
Egyetlen kivételként a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság termékei említhetők, ahol a vizsgált anyag alapján két, egymástól nyomdailag elkülöníthető szedés volt azonosítható. Ez egyértelműen jelzi, hogy még azonos nyomdán belül sem feltétlenül egységes a kivitel.
A rendelkezésre álló példányok alapján ugyanakkor biztosan megállapítható, hogy a különböző nyomdákban készült hátlapok szedése nem azonos. Az eltérések megfigyelhetők a betűkészlet karakterében, a tördelésben (sortörések, bekezdéskép), az alpontok (a–b–c) szedésében, valamint a megrendelési adatok szerkezetében. A legszembetűnőbb különbségek a nyomdák által egyedileg kialakított nyomdai záradékok formai megoldásaiban jelentkeznek, amelyekben a gyártási adatok és mennyiségek is szerepelnek.
A vizsgált hátlapok nyomdai típusai
(időrendi szemléletben, a–g jelöléssel)
a) Gombos-nyomda, Kolozsvár (1912)
• alsó sorban kolozsvári nyomdamegjelölés
• megrendelési sor I–III. tételig
• keskeny, világos antikva
• szoros tördelés
b) Községi nyomda, Budapest (1912, első szedés)
• budapesti községi nyomdamegjelölés
• megrendelési sor I–IV. tételig
• kiegyensúlyozott betűkép
• levegősebb sorfutás
b2) Községi nyomda, Budapest (1912, második szedés)
• azonos nyomda, eltérő betűvastagság
• módosult sortörések
• eltérő alpont-elhelyezés
c) Aradi Nyomda Részvénytársaság (1913)
• aradi nyomdamegjelölés
• rövidített megrendelési sor
• teltebb, sötétebb betűkép
• tömörebb szövegtükör
d) Aradi Nyomda Részvénytársaság (eltérő szedés)
• azonos nyomda, eltérő betűkészlet
• módosult tördelés
• eltérő alpont-behúzás
e) Aradi Nyomda Részvénytársaság (1918)
• megrendelési sor: 75 r., 12 000 csomag
• új szerkezetű megrendelési adatok
• eltérő tipográfiai ritmus
f) Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság
• pesti nyomdamegjelölés
• egyedi betűkészlet
• eltérő tördelési rendszer
• finomabb vágójel-pontozás

A fenti különbségek tényszerűen rögzíthetők, azonban az egyes nyomdákon belüli további variánsok feltárásához nagyobb gyűjtemény, illetve több példány vizsgálata lenne szükséges.
Ezért kérek minden gyűjtőt és érdeklődőt, aki a 884. sz. Távbeszélő-jegy eddig itt nem szereplő hátlapváltozatával rendelkezik, hogy ossza meg tapasztalatait, képeit vagy észrevételeit a blogbejegyzés alatti hozzászólásokban. A közös munka jelentősen hozzájárulhat a típusok pontosabb feltérképezéséhez.